Közgazdászként mostanság leginkább a nyugdíj kérdései foglalkoztatnak. Konkrétan annak a lenyúlása. Az bizonyos, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszernek rengeteg hibája volt. Egyrészt a cégek az induló költségeket igyekeztek minél hamarabb megkeresni, emellett a szabályozásból és időzítésből fakadóan nem túl acélos hozamokat értek el ezek a portfóliók. Ugyanakkor az embereknek volt egyfajta szabadsága, hogy eldöntsék bizonyos keretek között, hogy mekkora kockázatot vállalnak, melyik társaságban bíznak stb. Az itt felhalmozott vagyont az Orbán-kormányzat pikk-pakk leseperte a padlásról nyugdíjvédelem címén. Noch dazu a választások előtt megígérte, hogy fenntartja a rendszert. De ezen azért már edzett állampolgárként nem akadunk ki, ígéreteket politikusoktól nem kérünk számon.
Itt hoznék egy klasszikus idézetet:
"Még annak a négy minisztériumnak a neve is, amely a kormányzást végzi, arcátlan módon tüntet a tények szándékos elferdítésével. A Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium a hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel."
Gondolom mindenki sejti, hogy honnan származik. Azért itt még szerencsére nem tartunk. Ám annak mégis van egy bája, amikor Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos bejelenti, mennyire meglepődött azon, hogy ilyen sokan választották az állami nyugdíjrendszert. Meg Mészáros József megsimogatja az állampolgárok buksiját, hogy milyen jó döntést hoztak (és ígéretet tesz arra, hogy a jövőben felírják egy darab papírra, hogy ki, mikor és mennyi járulékot fizetett, mert eddig ezt nem sikerült összehozni). Azért az emberek 96,8%-a általában bármit megcsinál, amit mondanak neki, ha egy pisztolyt tartanak a fejéhez. Finoman fogalmazva nem elegáns, hogy a maradóknak kellett nyilatkozniuk, nem elegáns a rövid határidő, nem elegáns erőteljesen szuggesztív leveleket kiküldeni ONYF-es borítékban, és nagyon nem elegáns a 24%-os TB járulék mögül kiszedni a nyugdíjjogosultság szerzését.
Szerencsére ma Magyarországon van 102 019 ember, aki nem enged a zsarolásnak, és némileg végiggondolja, hogy azt a pénzt, amit ma befizet, azt egyből elköltik, ráadásul a felosztó-kirovó rendszernek nem éppen kedvez az elöregedő társadalom és az alacsony járulékfizetési hajlandóság. Mondjuk az is marha, aki időskorában kizárólag a nyugdíjára alapozza a megélhetését, de ez már egy más kérdés.