Először is fontosnak tartanám leszögezni, hogy nem vagyok választási szakértő, bármennyire is devalválódott a fogalom, ehhez elég például bekapcsolni a TV-t. Ám némi újságolvasással szerintem az alapokat el lehet sajátítani, és az új választási rendszerről szóló híreket átgondolni. A legátfogóbban erről a Haza és Haladás blog oldalán lehet olvasni, amelyen korábban összefoglalták a demokratikus választási rendszer legfőbb ismérveit – hogy ezekkel pár nappal később szembe menjen a Fidesz.

A legutóbbi 2010-es választások alkalmával 386 helyet lehetett a parlamentben szerezni. A magyar rendszer ötvözi az egyéni választókerületek és a területi listák rendszerét, ugyanis 176 képviselő a választókerületéből jutott be a parlamentbe, míg 210 listáról. Utóbbi esetében területi listáról legfeljebb 152-en, országos listáról legalább 58-an kerülhetnek be. A rendszer viszonylag bonyolult, célja, hogy a lehető legkevesebb szavazat vesszen kárba, ezért osztanak ki az országos listán kompenzációs mandátumokat, amelyeket nagyon durva egyszerűsítéssel élve az egyéni mandátumhoz nem juttató szavazatokkal lehet elnyerni. Akit részletesebben érdekel, utánaolvashat a Wikipédián és az Indexen, továbbá a 2010-es számokat is megnézheti.

Áder János július 9-én jelentette be az elképzeléseiket, amit ugyan nem tekintenek véglegesnek, de nem hinném, hogy jelentősen megváltoztatnának, hiszen tökéletesen az ő érdekeiket szolgálja. Vegyük sorra a javasolt változtatásokat. A tervezet szerint 200 képviselő lenne az Országgyűlésben, ez igen örvendetes fejlemény, kevesebb fizetést kell majd kiosztani, kevesebb emberre kell kampánypénzt elverni. Arról nagyon keveset lehet hallani, hogy a határon túli magyarok és a hazai nemzetiségek bekerülnének-e a parlamentbe, és ha igen, akkor hogyan. Előbbiek esetében többen felvetik, hogy nem fizetnek Magyarországon adót, politikailag leginkább a jobboldal felé elkötelezettek (avagy ha nem, akkor kegyvesztettek), és a hazai magyarság sem szól bele hivatalosan a környező országok belügyeibe, emiatt lehet, hogy a felhatalmazásuk korlátozott lenne. Még szerintem ez a legkevesebb.

Sokkal inkább fájó a kompenzációs lista eltörlése. Ez egyértelműen a győztes dolgát könnyíti, hiszen 50%+1 szavazat esetén is jelentős előnyhöz jutattja a nyertes jelöltet. Elég emlékezni arra, hogy most a 176 körzetből 173-ban a Fidesz nyert, holott listán a szavazatok 52,73%-át szerezte meg. Persze működik a világban tisztán egyéni jelöltes rendszer, de Nagy-Britanniában a demokráciának mintha nagyobb hagyományai lennének, mint hazánkban, monarchia ide vagy oda. Továbbá a 200 fős országgyűléshez szükség van arra, hogy a megváltozott népességi viszonyok miatt is újrarajzolják az egyéni választókerületek határait. Még a legnagyobb jóhiszeműség mellett is előfordulhat az, hogy véletlenül a kormányon lévő párt érdekeinek megfelelően szabják át ezeket a körzeteket.

Szó esett arról, hogy a takarékosság jegyében egyfordulós választásokat tartanának. 2010-ben ugye úgy volt, hogy ott kell második fordulót tartani, ahol nem érvényes és eredményes a szavazás, azaz a választásra jogosultak kevesebb, mint fele adta le szavazatát, és egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több, mint felét. Ez a szabály szerintem az első fordulóban jelentősen növeli a legitimációt, hiszen az így kapott eredmény kellően reprezentatív és hangsúlyos véleményt fejez ki. Ennek eltörlésével, azaz az abszolút helyett a relatív többség kikötésével hátrányba kerülnek azok a pártok, amelyek egy nagy politikai mezőt nem egységesen fednek le (azaz nem Fidesznek hívják őket). Az pedig köztudott tény, hogy Magyarországon a jobboldalnak hagyományosan van egy kisebb, de rendkívül stabil szavazótábora, így mindig a baloldali és liberális pártoknak erőn felül kell majd teljesíteni és összezárni.

Számomra lehangoló az a fejlemény, hogy megmarad az ajánlószelvényes mizéria, amely a korrupció melegágya. Ezen felül csökken a gyűjtésre rendelkezésre álló idő, és a jelenlegi 750 helyett 1500-at kell majd összegyűjteni. Az önkormányzati választásoknál beigazolódott az LMP esetében, hogy ezzel jelentősen keresztbe lehet tenni az újonnan induló és/vagy kis pártoknak (másik klasszikus példa a Kétfarkú Kutyapárt). Ez a rendszer segíti a régóta politizáló, kellően nagy pártszervezettel és önkéntessel rendelkező politikai csoportok parlamentben maradását, ami a jelenlegi felhozatal fényében szerény meglátásom szerint több, mint elkeserítő.

Hogyan kellene változtatni? Úgy gondolom, hogy helyes a 200 fős parlament, ahová még a nemzetiségek is beférhetnének, bár el kell azon gondolkodni, hogy így egy nemzetiséghez tartozó személynek arányaiban nagyobb ráhatása lesz a közügyekre (bár ez csak durván 300 ezer embert érint). A 100 választókerületet kellő körültekintéssel és egyetértéssel kellene meghatározni, de erre kevés esélyt látok. A kompenzációs listát megkerülhetetlennek tartom, ez biztosítja, hogy csak nagyon nehezen szerezzen túl nagy hatalmat bárki is. Az arányokat továbbá meg kellene tartani a mostani körülbelül 75%-25%-hoz hasonlóan, a számítási rendszer maradna. Az ajánlószelvényeket pedig leválthatná a jelöltek pénzbeni letétje (és ennek oldalvízén az egységes kampányszámla), így biztosítva, hogy kellő komolyságú indulók legyenek, és reális lehetősége legyen az egyéni jelölteknek és az újonnan alakuló pártoknak. De ez csak álomnak tűnik.

Mi marad tehát? Vagy az, hogy ameddig világ a világ, a Fidesz marad hatalmon, hacsak az elégedetlenség miatt nem jön egy békésnek nem nevezhető forradalom, amely felfüggeszti az alkotmányt, és imádkozhat mindenki, hogy legyen bennük annyi szerénység és demokratizmus, hogy visszaállítsák a tisztességes verseny feltételeit. Hiszen jelen viszonyok mellett hiába győzi le bárki is a Fideszt, gúzsba kötött kézzel ül majd, mivel rengeteg törvény megváltoztatásához nem lesz kellő felhatalmazása, és amerre csak néz pártkáderek tartanak majd be neki. Avagy jön az, amit ma Karácsony Gergely nyilatkozott, hogy egységes ellenzéki választási szövetség alakul ki, amely szintén helyreállítja a kormányozhatóság feltételeit és új választásokat ír ki. Ehhez is hatalmas józanság és visszafogottság kell majd. És bármennyire is abszurd az MSZP-t, az LMP-t és a Jobbikot egy hajóban látni, Esztergomban már sikerült. Bár ameddig ez megvalósul, addig egy ország dögölhet ebbe bele...